Társadalmi innováció - új társadalmi válaszok, úttörő közösségi megoldások korunk égető szociális, környezeti és egészségügyi problémáira

Kulturális játszóterek kisgyerekeknek és családjaiknak a mentális egészségért

Letöltés PDF formátumban


Dr. Kolosai Nedda

Magyarország, Pest vármegye, 2151 Fót, Csillagdomb utca, 21.

kolosai.nedda@tok.elte.hu

+36306700544


Nemzeti

megvalósítás alatt álló ötlet

Kulturális
Értékmegőrző
Közösségfejlesztő

Alacsony iskolai végzettségűek
Gyermekét egyedül nevelő szülő
családok, nagyszülők - idős emberek, helyi közösségek, pedagógusok

2023-04-16

2026-04-14

A családi és társadalmi terek változásával a gyermekeket körülvevő kulturális gyakorlatok gyökeresen átalakulnak. Az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar és a székesfehérvári Hetedhét Játékmúzeum a martonvásári Óvodamúzeummal közösen egy óvodásoknak szóló múzeumi mintafoglalkozást hozott létre: több tudományterület, több művészeti ág találkozik a múzeumban. 2017 óta indítunk olyan egyetemi kurzusokat, amelyek megismertetik tanító-, óvó- és kisgyermeknevelő alapszakos hallgatóinkat a kultúraátadás innovatív lehetőségeivel. A TINLAB támogatásával megvalósítottuk a program implementációját a Sóstói Múzeumfalu játékgyűjteményében, valamint készítettünk kortárs grafikai kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozást óvodások számára. Eredményeinket azonnal terjesztjük gyakorló pedagógusok körében. Disszeminációink: szakmódszertani kiadvány, kézikönyv, a foglalkozásokról filmeket készítünk. Tematikus bőröndöket is összeállítottunk, így a múzeumi élményt akkor is izgalmassá tudjuk tenni a családjukkal érkeznek a gyerekek a múzeumba. Az óvodás korosztályra kevés múzeum koncentrál szakszerűen, ezt a hiátust pótoljuk az óvodásról való neveléstudományi, interdiszciplináris tudásunk gyakorlati alkalmazásával. Újdonság a megközelítésünkben, hogy együttműködünk civil szervezetekkel, kulturális egyesületekkel, közművelődési intézményekkel, a közszféra számunkra fontos szereplőivel, óvodákkal és iskolákkal, felsőoktatási intézménnyel közös társadalmi célok mentén.

Innovációs programunk kiindulópontja, hogy csökken a kisközösségek, a helyi kötődések szerepe a kultúra hagyományozásában, nő a generációk közötti szakadék, a tömegmédiumok által szabályozott kulturális piacok szólítják meg a családokat. Kutatásaink szerint a gyerekek, a pedagógusok és pedagógus egyetemi hallgatók keveset múzeumba évente egyszer jutnak el, tapasztalataik nem pozitívak (Kolosai, 2019, 2022; Koltai, 2017). Kevéssé ismerkednek meg az élethosszig tartó tanulás élvezetes módjaival. Szükséges felkeltenünk az erre vonatkozó igényt, valamint szükséges megteremtenünk azokat az új és megújuló kulturális játszótereket, amelyek válaszokat adnak a felvázolt társadalmi problémákra. Kutatásunk szerint megfelelő felsőoktatás-pedagógiai módszerek alkalmazásával pozitívvá alakítható pedagógusok viszonya a múzeumhoz mint tanulási színtérhez (Kolosai, 2021). Az óvodáskori pozitív múzeumpedagógiai élmények hatására a kultúra áramlásának új módjai alakulnak ki: óvodások a szüleiket, nagyszüleiket hívják, pedagógusok a barátaikkal mennek el múzeumba. Kutatásunk, köz- és felsőoktatás-fejlesztési munkánk gyakorlati jelentősége: új kulturális játszóterek megteremtése óvodások számára a múzeumban, egyben minél több hallgatóból a társadalmi státuszuk alapján elvárhatóhoz képesti legjobb teljesítmény kibontakoztatása. A gyereklátogatók száma a Hetedhét Játékmúzeumban megtízszereződött 2018–2020 között, online is elkészített múzeumi anyagaink iránt több múzeum érdeklődött.

Azokban a múzeumokban, ahol alkalmazzák az óvodások életkori sajátosságaihoz kialakított (ELTE – TINLAB „Múzeum a Legkisebbeknek”) módszert, megnövekszik a gyerek- és felnőtt látogatók száma. A módszer lehetőséget ad a generációk közötti párbeszéd újjáalakítására, például a nagyszülők és az unokák együttes kulturális időtöltésével. A módszer lehetőséget kínál hely- és közösségalapú oktatás megvalósítására, a gyermekek figyelmét kiterjeszti az óvodán és iskolán túli világra, életük valós történéseire, segíti a helyi, lokális kötődések kialakítását. A társadalmi innováció további pozitív elemei: a művelődés és önművelés élvezetes, értékközvetítő módszereinek továbbadása; az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés; interdiszciplináris tanulási módok közvetítése gyerekeknek, pedagógusoknak, egyetemi hallgatóknak, szülőknek; értékőrzés, értékteremtés; a gyermekkultúra, játékkultúra aktív formálása múzeumi környezetben. A módszer megteremti a kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségét, most nyitunk társadalmilag hátrányos helyzetű rétegek felé. A társadalmi innováció lényeges része a közművelődés–közoktatás–felsőoktatás területeinek összekapcsolása. Legújabb kutatásaink szerint a gyerekek múzeumi tanulását megfigyelő, megszervező pedagógusok és család mentális egészségének javulása, pozitív változása standardizált skálákkal, pszichometrikus mérőeszközökkel megmutatható.

A projekt várható költségei: 1. beruházás: 1.1. álló- és 1.2. forgóeszközigény; 500 000 forint 2. bérek és bérjellegű költségek; 8 500 000 forint 3. alvállalkozói költségek, szolgáltatások költségei: 1 000 000 forint Szükséges a projektet kísérő kutatáshoz (eredményesség mérése, minőségi mutatók) olyan szakembereket kapcsolni akik a statisztikai eljárásokat ellenőrzik, validálják, természetesen a kutatók tervezik és valósítják meg a kutatás lépéseit, ugyanakkor szükséges a külső kontrol.

Az oldal sütiket használ működéséhez. Az oldal használatával hozzájárul, hogy az sütiket tárolhat számítógépén.