Új településelemzési gyakorlat kifejlesztése: A települési otthonosság vizsgálata magyarországi váro
Eötvös Loránd Tudományegyetem
, , , ,
Nemzeti
megvalósítás alatt álló ötlet
Gazdaságélénkítő
Munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő
Környezeti fenntarthatóságra törekvő
Szegénységi küszöb alatt élők/gyermekvédelmi támogatásban részesülők
Alacsony iskolai végzettségűek
Munkanélküliek
Felzárkóztatandó (FETE) vagy egyéb hátrányos helyzetű település lakói
Gyermekét egyedül nevelő szülő
Fogyatékos gyermeket nevelő/gondozó szülők/intézmények
2022-10-03
2025-08-31
A városi környezet ingerekkel és hatásokkal teli komplex rendszerében kiemelt szerepet kap az emberek egyes városi léptékben értelmezhető térrendszerekhez (például közterek, kulturális intézmények hálózata) fűződő viszonya. E komplex, élményekkel teli városi miliőben és a városhoz való viszonyulásban kiemelten fontos tényező a helyhez kialakuló érzelmi kapcsolat (helykötődés) és a település és énidentitás kapcsolódása (helyidentitás), a település otthonossága, hiszen, ha egy város(rész)ben, környéken jól érezzük magunkat, vagy kialakul egy személyes kötődés a térrésszel / -rendszerrel, akkor szívesen választjuk lakhelyünkké a helyet, a régiót, vagy több időt töltünk el ott látogatóként.
Az innovatív kutatási és településelemzési ötletünk azt célozza, hogy feltérképezze az egyes magyarországi települések lakosainak viszonyát a városhoz. Ez azért fontos, mert nemzetközi publikációkból tudjuk, hogy az emberek városhoz való viszonyulása a közvetlen szomszédsági egységek és a városi mikrokörnyezet szintjén a legerősebb, feltárása és leírása a reziliens, a változásokhoz könnyen alkalmazkodó települések és településrészek kialakításának egyik alapja, valamint azt, hogy megvizsgáljuk az ott élők egyes települési térrészekhez (közterekhez és egyes épített örökségi elemekhez) fűződő pszichológiai kapcsolódását.
A települések életében fontos tényező az, hogy helyben milyen állami, önkormányzati vagy magánerős fejlesztések valósulnak meg, hogyan működnek a különböző minőségű szolgáltatások (pl. iskolák, egészségügyi intézmények, kávézók, éttermek, fodrász és autószerelő stb.), illetve hogy milyen a közösen használt területek és szolgáltatások (pl. közterek, parkok, közösségi szolgáltatások) színvonala. Mivel a városok lakossága és a fizikai, illetve a természeti környezet között kapcsolat áll fenn (Dúll 2010), ezért a települési tér vizsgálatához transzdiszciplináris módszertanok szükségesek. Az általunk fejlesztett településelemzési eszköz ezt az építészet, az urbanisztika, a pszichológia és a térinformatika módszertanával teszi meg.
Az, hogy a településeket és a városokban lakókat minél jobban ismerjük azért is releváns, mert a kortárs városfejlesztési törekvések egyre inkább a települések belső társadalmi folyamatainak megértéséréből indulnak ki, ezzel segítve a vezetői válaszok kialakítását. Az általunk fejlesztett elemzési módszertan több településen teszteljük, elsősorban a kelet-magyarországi kis- és középvárosi térségi szinten. Az ország keleti régiói azért is vannak különösen nehéz helyzetben, mert a városok nehezen alkalmazkodnak a jelen gazdasági-társadalmi folyamatok (pl. Sassen 2001 által leírva) által támasztotta kihívásokhoz.
Az új településelemzési gyakorlatunk kifejlesztésének több közvetlen hatása is lehetséges. Egyrészt profitál belőle a városvezetői és döntéshozói munkakörben dolgozók, hiszen jobb látleletet kapnak a saját településükön arról, hogy a lakosok hogyan vélekednek az egyes városi szolgáltatásokról, közösségi projektekről. Másodsorban a társadalmi hatás felől különösen fontos, hogy a lakosság jobban megismerheti a saját viszonyát a településéhez, a különböző városhoz kapcsolódó kötődési (helykötődés és helyidentitás) mintázatok feltárásával gazdagodik. Harmadsorban a helyi fejlesztésekhez tanácsot adó településfejlesztők, minisztériumi dolgozók, valamint a helyi gazdasági életet működtető vállalkozások is képet kapnak a településről. Leginkább arról, hogy milyen az egyes városrészek lakosságának különböző elégedettségi szintje, demográfiai és gazdasági potenciálja és a települési tér hiányossága. Az innovációnkkal arra a társadalmi kihívásra keresünk megoldást és kínálunk urbanisztikai adatokon és szociofizikai, környezetpszichológiai elemzéseken alapuló, közvetlenül alkalmazható modellt, hogy miért és hogyan zajlik a zsugorodó városok (shrinking cities) lehetőségeinek változása a zsugorodás vagy akár a növekedés felé.
Bérek és bérjellegű költségek: 8 400 000 Ft, melynek keretében a fent részletezettek szerinti 6 bevont kutatónak a projektben történő részvétele kerül finanszírozásra.
A projekt keretében dolgozunk önkormányzatokkal, akik díjazás nélkül vesznek részt a társadalmi innováció tesztelésében.
A településelemző rendszerünk fejlesztéséhez felhasznált álló- és forgóeszközöket a bevont egyetem (Eötvös Lóránd Tudományegyetem) és a kutatók biztosítják.